A Magyar Értéktárba került a Békés-tarhosi Énekiskola


A napokban értesült Békés Város Önkormányzata arról, hogy a több mint egy évvel ezelőtt felterjesztett Békés-tarhosi Énekiskola kulturális öröksége bekerült a Magyar Értéktárba.

Izsó Gábor polgármester komoly eredményként könyveli el ezt a sikert, hiszen az 1946-ban létesült intézmény a fennállása idején számos neves zeneművészt adott nem csak hazánknak, hanem számos országnak is.

A Hungarikum Bizottság a napokban döntött arról, hogy a Békés-tarhosi Énekiskola is gyarapítsa az immár 135 értéket felsorakoztató Magyar Értéktárat. Az elmúlt egy évben igyekeztünk minden erőfeszítést megtenni, hogy az országos hírű egykori Békés-tarhosi Énekiskolát Hungarikummá nyilvánítsák, hiszen 2007-ben már Magyar Örökség Díjjal ismerték el – tudtuk meg Izsó Gábor polgármestertől. A településvezető elmondta, hogy a Békés-tarhosi Zenei Napok rendezvénysorozata 1976 óta minden évben nyár elején kerül megrendezésre, idén a 40. alkalommal nagyszabású komolyzenei programmal készülnek a szervezők. A Zenepavilonban nyaranként kórusversenyeket és hangversenyeket rendeznek. Néhány évvel ezelőtt a GEMMA Cégcsoport megvásárolta az ingatlant, és azóta is sokat fáradoznak az egykori énekiskola újjáélesztésén.

1946. szeptember 1-jén az akkor Békéshez tartozó tarhosi Wenckheim kastélyban a vallás és közoktatásügyi miniszter, Keresztúry Dezső határozata alapján megszervezték a Békési Országos Állami Ének és Zenelíceum és Tanítóképző, és a vele kapcsolatos ének és zenei gyakorló általános iskolát. A Békés-Tarhosi Országos Ének és Szakirányú Líceum és Tanítóképző Intézet és a hozzá tartozó gyakorlóiskola hivatalos megnyitójára 1947. február 15-én került sor.

Az intézmény alapítója és igazgatója Gulyás György – akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját –, később, mint a Debreceni Kodály Kórus vezető karnagya lett ismertté. Alapvető célkitűzése volt a falvak tehetséges gyermekeinek zenei nevelése. Az ott tanítók hittel vallották, hogy az éneknek ereje van, akkor is továbbgörgeti az embert, amikor a láb már nem bírja az erőltetett menetet. Az iskola sajnálatos átszervezési intézkedések következtében 1954-ben megszűnt. Rövid fennállása alatt országos hírre tett szert, növendékei közül sok zeneszerző, közművelődési szakember és ének-zene tanár került ki. Diákként találkozhatunk Kossuth-díjas zeneszerzőnk, Szokolay Sándor, Kossuth-díjas költőnk, Csukás István, és a szintén Kossuth-díjas csellóművész, Mező László nevével. Megtalálhatjuk Mező Imre Szabolcsi Bence-díjas zeneszerző, Mező Judit népzenekutató, Bencze László fotóművész és Farkas Ilona (Mona néni, a szintén Kossuth-díjas Sebestyén Márta édesanyja) kézjegyét.

Kodály zenei programja Békés-tarhoson valósult meg a gyakorlatban először. Bár személyesen először csak 1950-ben látogatta meg az iskolát, zenéje szinte anyanyelvvé vált. Kodály Zoltán szavait idézve: A tarhosi iskola az egyetlen ez idő szerint, amely ének alapból indul ki, és ezzel a zenei műveltséghez rendíthetetlen alapot ad. Ahol hangszerrel kezdődik és végződik a nevelés, csak felületes ál-zenekultúrát adhatnak. Ebben látom Tarhos fontosságát és jövőjét.


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!